A család és címerük

A Rajcsányiak Magyarországon az egyik legrégebbi családnak számítanak, és családtagjaik több megyében éltek. Jelentőségüket Bej Máté polihisztor is kiemelte. Soraikból művelt emberek, állami és megyei hivatalnokok kerültek ki. Néhányan mesterséget tanultak, ahogy azt a nemesi gombgyártó céh 1776-ban, Tapolcsánban készült levele is igazolja, mely szerint 1728. június 15-én Csicsó Ádám céhmester felvette három és fél évre tanulónak az akkor tizenhat és fél éves nemes fiút, Rajcsányi Gábort. A tanulóidőszak után elismert iparos lett, teljesítette a kötelező vándorutat, és iparosmesterként Kisváradon, ma Nagysurány városrésze, telepedett le.

A Rajcsányi család Nyitra megye legrégebbi családjainak egyike. Eredete azonos a  Berencsi, Lipovniczky, Korosi, Koncsek, Szeptencky, Helbényi nemesi családok eredetével. A család alapítójának Rajcsányi Drágot tartják (1281), aki Rajcsányról is írta nevét Drág de Koros et Rajcsány és akinek fiai, Péter és 2-dik Betlehem (1298-1330) Rajcsányban telepedtek le, és a falu nevét saját és utódaik neveként használták: de Raychan.

Drág egyik unokája, Jakab fehérvári prépost lett, Drág dédunokája, György pedig alispán volt Nyitra megyében (1390). György öt fia közül említést érdemel Dénes, aki alnádor volt, János (1419), aki a Nyitra megyében élő Rajcsányiak elődje, és Mátyás, aki pedig a család Bars megyei ágának őse volt. János ágáról származott György – 1516-ban Nyitra megye szolgabírája, és Pál (1616), a Szedmeróci Sándor Zsófia férje. Fiuk, Imre (1642-1662) országgyűlési küldött és Nyitra megye alispánja volt. Utódai közül Rajcsányi Ádám, Rajcsányi Péter és Bossányi Erzsébet fia vált a legismertebbé. Rajcsányi Ádám sok évekig töltötte be a magyar királyi kamara irattárosi és kamarai tanácsadói tisztjét. Rajcsányi Ádám a 18-ik század közepén a Nyitra Sárfő uradalom kétharmadának birtokosa lett. A volt sírfelirata a Ny. Sárfői templomban arról tanúskodott, hogy 1766. augusztus 26-án hunyt el, 68 éves korában. Művelt és gazdag ember volt.

A Bars megyei ág legrégebbi ismert sarja Mátyás fia, Benedek (1480), aki Alsó Lelócban jutott birtokhoz. Fiával, Alberttel (1521-1524) együtt birtokokat szerzett Nemes Kosztolányban, és Felső Kemenecben, melyek már Bars megyében feküdtek, az Oszlányi járásban. Az 1577-ben elkészített nemesi jegyzék ebben a járásban Györgyöt, Sándort, Mátyást, Zsófiát és Barbarát említi. György fiai Mihály és János két ágat alapított, leszármazottjaik egészen a 18-ik századig ismertek. Az 1580-as jegyzékben György özvegyét, Mihályt és Sándort említik, 1594-ben Sándor özvegyét és Jánost, 1625-ben és 1639-ben Györgyöt és Jánost. 1648-ban Gáspárt és Jánost említik, 1657-ben Gáspár özvegyét, Jánost és Gábort. Gáspár fia, Mátyás 1685-ben megsérült a Felső Kameneci katolikus templomnál ahol a Rajcsányiak temetkezési helye volt, vagy a Nemes Kosztolányi templom katolikusok általi visszafoglalása során. A Bars megyei ág legjelentősebb képviselői György fiai, György és János. Művelt emberekként a jezsuita tanács tagjai voltak. György (1669-1734), aki Nemes Kosztolányban született, professzor volt a Nagyszombati egyetemen, később rektor lett a Kolozsvári kollégiumban, majd a Nagyszombati egyetem rektora és kancellárja. János (1671-1733) születési helyeként Nyitrát említik. Rektor és kancellár volt a Nagyszombati és Kassai konviktban. Később a Kolozsvári akadémia rektora lett.

A Rajcsányi család tagjai továbbra is elsősorban Nyitra megyében éltek. Az 1640-es nemes-jegyzék Rajcsányban Rajcsányi Miklóst, a következő jegyzék 1669-ből Andrást és 1677-ből Miklóst, valamint András és Mihály özvegyeit említi. Az özvegyeket 1684-ben is említik. A Rajcsányiak Nyitra megye több községében rendelkeztek vagyonnal. Az 1754-55-ös megyei jegyzék a megyéből megemlíti Antalt, Péter özvegyét – Balog Krisztinát, Istvánt és Józsefet. A jegyzék említ még más megyében lakó, de a Rajcsányi családhoz tartozó nemeseket is – így Pozsony, Pest, Bars, Trencsén és Bács -Kiskun megyei nemeseket. Az 1781-es nyitrai nemesi jegyzék Jánost, két Józsefet, Ádámot és Rajcsányi György özvegyét azonosítja. A család tagjairól kevés információ maradt meg a 19-ik századból. A régebbi szerzők által készített családfák hiányosak, és az ismert Ádám gyermekeiig tartanak. Az 1802-es nemesi-jegyzék Rajcsányban Jánost és fiait Bálintot, Józsefet és Gáspárt említi. Rajtuk kívül Ádám, József és György özvegye Terézia Uzovičová élt itt. Az 1847-es jegyzék csak Józsefet és Pált említi meg a községben. A nemzedék legjelentősebb tagja ebben az időszakban Rajcsányi Bálint (1778-1836) jogász volt, Nyitra megye fő prokurátora, akire a rajcsányi templom külső falán található réztábla, latinul emlékeztet.

A Rajcsányiak eredeti címere valószínűleg hasonlított a nyitrakorosi Koncsek család, illetve a berencsi nemesek címerére, akikkel a Rajcsányiak eredete egyezett. A Koncsek család címerében egy karddal felszerelt nőstényoroszlán volt. Berencsi János pecsétje (1429) egy sisakból kinövő koronás oroszlánt ábrázol. Később a Divéki család címerét használták a Rajcsányiak, melynek fő figurája egy medve és egy fa. A pecsétgyűrűn, melyet Rajcsányi Imre alispán használt egy 1662. augusztus 16-i levelén, a medve gyepen áll, egy fa előtt. A fa koronáját félhold világítja meg, a másik oldalon egy nyolcágú csillag látható. A koronából egy sisakon ülő medve nő ki. A sisak mögül négy fedőpalást borul a pajzsra. A fenti szimbólumok a címer fölső részében az ER iniciálét jelképezik, alsó részében pedig a DR-t (Emmericus Rajchany de Rajchan). A 18-ik században a családi címer Rajcsányi Ádámnak köszönhetően a Korus történetet ábrázolta. Rajcsányi Ádám sírkövén Nyitra Sárfőben egy ovális pajzs van kis koronával, melyet két medve tart az oldalánál. A fa alatt levő pajzson a király alakja látható, amint kardot tart kezében. A királyra rátámad egy medve, melyet a pajzs jobb oldalán (heraldikusan a bal oldalán) álló katona átdöf kardjával.  A címer tartalmának különböző megjelenési formáival találkozhatunk a Rajcsányiak és a velük rokon Lipovniczky család tagjainak címereiben a 18-ik és 19-ik században is. Általában kék pajzson zöld pázsit van, melyen a király fekszik (piros, kék vagy arany öltözetben), mellette arany korona. Jobb kezét a zöld fa előtt álló fekete medve tartja mancsában. A medvére elölről katona támad (piros sapkában és bőrgallérral, fehér dolmányban és piros harisnyában), aki mindkét kezével kardot tart. A katona és a medve között egy nyolcágú ezüst csillag is van. A címer tetején levő sisakból katona nő ki, aki baljában kardot, és a medve fölszúrt fejét tartja. Az ornamentikus fedőpalástok aranyos-kék és ezüstös-piros színűek. Hasonló címert találhatunk a 18-ik. századból a rajcsányi templom oltára fölött. A medve által megtámadott király arany ruhában van, mellette egy kopja.

                               Rajcsányi Ádám kastélya a 18-dik század közepén, 
                                                          Nyitra Sárfőn